10 találat
Út menti feszület, Kürt [Strekov]
![Út menti feszület, Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-103570-thumbnail.jpg "Út menti feszület (), Kürt (Liszka József felv., 2022)")
Részletek
| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Hely | határ |
| Helyi megnevezés | farkaskërëszt, farkas kërësztfa |
| Egyéb hely | Párkány-Érsekújvár autóút |
| Anyag | kő |
| Egyéb anyag | homokkő |
| Állapot | jó |
| Datálás | 18. század |
| Pontos datálás | 1775 |
| Szimbólum | INRI |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | 1775 |
| Leírás | A Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a farkaskërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja. Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja. |
| Irodalom | Liszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993 Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60 Majer István: Kürthön hogyan… In István bácsi naptára, 1861 Szulik József: A farkas-kereszt |
| Az adatfelvétel ideje | 1981-1992; 2022 |
| Rövid URL | |
| ID | 29132 |
| Módosítás dátuma | 2022. július 1. |
Út menti feszület, Kürt [Strekov]
![Út menti feszület, Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-101200-thumbnail.jpg "A felújított")
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: feszület
Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas
Hely: egyéb hely
Datálás: 1918 előtt
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: feszület
Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas
Hely: egyéb hely
Datálás: 1918 előtt
Fő téma: feszület
Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas
Hely: egyéb hely
Datálás: 1918 előtt
Részletek
| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Hely | egyéb hely |
| Helyi megnevezés | Góréi kërëszt, Barátok kërësztje |
| Egyéb hely | A Góré-hegy oldalában |
| Anyag | fa / beton / tégla / öntöttvas |
| Állapot | jó / felújított |
| Datálás | 1918 előtt |
| Pontos datálás | 1904 [Lehet, hogy csak a felújítás dátuma] |
| Szimbólum | Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / csillag / gyertya / félhold / kehely / koszorú, töviskoszorú / Monstrancia / rozetta / angyal |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | [Középen, a kereszt lábának első felén:]1904
[A láb bal oldalán:]
Így szerette /
Isten /
a Világot /
Egyszülött /
Fiját adá /
érte
A 2004-es felújítás emléktáblája:
„…HA EGYSZER /
KIDŐLNE. ÚJAT TÉGY /
A HELYÉBE, /
HOGY AZ ŐSEINK /
EMLÉKE /
FENNMARADJON…” /
ÉPÍTVE ÉS FELÚJÍTVA /
|
| Leírás | A ciglédi Szentháromság-kápolnától nem messze, a Góré-hegy (Kopasz Góré) oldalában egy fafeszület, a góréi kërëszt. A keresztet, amelyet Barátok keresztjének is hívnak, öt falu népe (Kürt, Fűr, Szőgyén, Nagyölved, Hidegvölgy) közadakozásból állíttatta annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta le a fehér barátokat (itt jegyzem meg, hogy a helyi hagyomány, miszerint a Góré-hegy tövében egykor pálos rendi kolostor lett volna, amit a hegyben található, s még az ötvenes évek során is megfigyelhető alagutak léte is alátámasztani látszik, a történeti irodalom alapján nem bizonyítható). A kereszt közelében szántás során időközönként még ma is fel-felbukkanó emberi csontokat a szántóvető ennek a keresztnek a lábához dobálja. Felirata szerint 1904-ben állíttatták, ám a Szekeres család hagyománya szerint sokkal régebbi. A kereszt szárán domború vésetek: az előlapon oltáriszentség, kétoldalt egy-egy gyertyával, alatta az évszám: 1904. Az alatt egy angyal kehellyel egy életfa mellett, majd koncentrikus körök és félhold, valamint hatágú csillag. A szár jobb oldalán vésetek, Krisztus szenvedéseinek jelképei: töviskoszorú, három nyíl, ostor. Danczi Lajos kéziratos munkája, amely a ciglédi kegyhelyet mutatja be, a Góréi kereszttel is foglalkozik: "A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút... a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. A lévai várba, tehát a Garam vize alatt; a szőgyéni templomhoz (ma már romokban ez a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút földalatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a 20. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig. Állítólag Kánya János bírósága idején a községi elöljáróság (századelő) kutatásba is fogott. A bíró néhány társával behatolt az alagútba, de a beomlások fárasztó eltávolítása, az alagút nehéz, párás levegője, a fáklyafény csekély ereje és az ismeretlen veszedelmek visszariasztották őket. Ugyanitt látni lehetett még akkor a beomlott remetebarlangokat. Ezek a látható jelek a 20. század közepéig megsemmisültek. Csak a fakereszt maradt a helyén. Ezt az időjárás viszontagságai, esők, szelek sem bírták tönkretenni."Az egyik idős asszony (sz. 1929) mesélte, hogy amikor tisztlányok voltak, mindig azon vitatkoztak, hogy ki vigye föl a virágot a góréi kereszthez. Azt tartották ugyanis, aki fölviszi, még abban az évben férjhez megy. |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25-26. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45-46. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1993; 2013 |
| Megjegyzés | Egy fekete gránittábla felirata tanúsága szerint 2004-ben a fa feszületet restaurálták és egy téglából készült, elöl nyitott védőépületet emeltek fölé. |
| Rövid URL | |
| ID | 29105 |
| Módosítás dátuma | 2021. február 19. |
Feszület – Kürt [Strekov]
![Feszület – Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-29083-thumbnail.jpg "Feszület - Kürt [Strekov]")
Részletek
| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Melléktéma | kálvária-feszület |
| Hely | egyéb hely |
| Egyéb hely | A ciglédi búcsújáró |
| Állapot | jó |
| Datálás | 1945 előtt |
| Pontos datálás | 1939 |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Felirat | Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Isten nagyobb dicsőségére állíttatta Végh András és neje szül. Árendás Gizella az Úrnak 1939ik esztendejében |
| Leírás | A ciglédi búcsújáró-helyen, a Szentháromság-kápolna előtt feszület, két oldalán a két lator keresztjével. |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A zarándoklatok az ötvenes évekig folyhattak zavartalanul a búcsújáró-helyre, majd a hatóságok betiltották és különféle adminisztratív, bürokratikus akadályoztatások miatt csak egyéni formában valósulhattak meg. Ez a szokás viszont igen erősen élt. Több idős ember is elmesélte, a fronton fogadalmat tett, hogy ha épségben hazakerül, első útja Ciglédre vezet majd. A háború után Magyarországra áttelepítettek hazajövetelükkor sosem mulasztják el felkeresni a ciglédi kegyhelyet. A nyolcvana évek vége óta ismét megrendezik pünkösdkor a ciglédi búcsút, amikor szabadtéri istentisztelet is van a kereszt előtt felállított szabadtéri oltárnál. Ilyenkor a keresztet is szépen felvirágozzák, felkoszorúzzák. Ezeket az istentiszteleteket a környező falvak népe is felkeresi. |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45 |
| Az adatfelvétel ideje | 1994 |
| Rövid URL | |
| ID | 29082 |
| Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Kálvária feszület – Kürt [Strekov]
![Kálvária feszület – Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-29031-thumbnail.jpg "Feszület - Kürt [Strekov]")
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: egyéb hely
Datálás: 19. század
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: egyéb hely
Datálás: 19. század
Fő téma: feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: egyéb hely
Datálás: 19. század
Részletek
| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Melléktéma | kálvária feszület |
| Hely | egyéb hely |
| Egyéb hely | A kálvária-domb tetején |
| Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
| Egyéb anyag | mészkő |
| Datálás | 19. század |
| Pontos datálás | 1864 |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | Jöjjetek hozzám mindnyájan kik munkálkodtok és terhelve vagytok és én megnyugtatlak titeket. Máté… 1864 |
| Leírás | A kálvária-domb tetején áll Krisztus keresztje (feszület, öntöttvas korpusszal), kétoldalt a latrok (korpusz nélküli) keresztjeivel. |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az 1864-es felállítás csupán egy régebbi elpusztulásának a folyománya (Katholikus Néplap 1864) |
| Irodalom | — Katholikus Néplap 17, 1864, 126. p. Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 34-35. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 55. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1994, 2008 |
| Rövid URL | |
| ID | 29030 |
| Módosítás dátuma | 2017. november 22. |
Temetői feszület – Kürt [Strekov]
![Temetői feszület – Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-29029-thumbnail.jpg "Kereszt - Kürt [Strekov]")
Részletek
| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Melléktéma | temetői nagykereszt |
| Hely | temető |
| Helyi megnevezés | Új temetői kereszt |
| Anyag | egyéb anyag |
| Egyéb anyag | homokkő, süttői márvány |
| Állapot | jó |
| Datálás | 19. század |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | Imádunk téged Krisztus és áldunk Téged mert a Te Szent Kereszted által megváltottad a világot |
| Leírás | A temető “újabbik” részében áll a beton alapra helyezett, homokkő feszület (a korpusz is homokkőből). Minden bizonnyal a 19. század folyamán készült, ám a rajta olvasható felirat újabb. Egy süttői márvány betétlapra olajfestékkel van ráfestve (a táblán régebbi vésett szöveg nyomai nem látszódnak). |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 32. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 52-54. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 39-40. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1993 |
| Rövid URL | |
| ID | 29028 |
| Módosítás dátuma | 2017. november 21. |
Temetői feszület – Kürt [Strekov]
![Temetői feszület – Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-29026-thumbnail.jpg "Kereszt - Kürt [Strekov]")
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: temető
Datálás: 18. század
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: temető
Datálás: 18. század
Fő téma: feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: temető
Datálás: 18. század
Részletek
| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Melléktéma | temetői feszület |
| Hely | temető |
| Helyi megnevezés | Öreg temetői kërëszt, nagykërëszt |
| Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
| Egyéb anyag | homokkő |
| Állapot | jó |
| Datálás | 18. század |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | olvashatatlan |
| Leírás | Az Öreg temetői kereszt talapzatának stílusa alapján a 18. század folyamán készülhetett, s eredetileg tán egy papnak volt a sírköve. Erre utal a rajta még ma is szépen kivehető dombormű, amelyen egy térdepelve imádkozó papi személyt láthatunk. Öntöttvas korpusz. |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Rendszeresen meszelve. |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 32. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 52-53. p. Liszka József: Állítataott keresztínyi.... Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 39-40. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1993; 2000 |
| Rövid URL | |
| ID | 29025 |
| Módosítás dátuma | 2017. november 21. |
Út menti feszület – Kürt [Strekov]
![Út menti feszület – Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-29010-thumbnail.jpg "Kereszt - Kürt [Strekov]")
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / öntöttvas / egyéb anyag
Hely: település szélén
Datálás: 1918 előtt
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / öntöttvas / egyéb anyag
Hely: település szélén
Datálás: 1918 előtt
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / öntöttvas / egyéb anyag
Hely: település szélén
Datálás: 1918 előtt
Részletek
| Fő téma | kereszt / feszület |
|---|---|
| Hely | település szélén |
| Helyi megnevezés | Lipták-kërëszt |
| Anyag | kő / öntöttvas / egyéb anyag |
| Egyéb anyag | mészkő |
| Állapot | jó |
| Datálás | 1918 előtt |
| Pontos datálás | 1906 |
| Szimbólum | INRI |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLITTATTA LIPTÁK ANNA 1906. június 10. |
| Leírás | A jelenlegi falu szélén, Fűr irányában, az út bal oldalán áll a süttői mészkőből készült, fém korpusszal és INRI-táblával ellátott feszület. |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A Lipták-család saját földje végében állíttatta föl. Tehetős, gyermektelen gazdacsalád volt. |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 27. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 47-48. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1994 |
| Rövid URL | |
| ID | 29009 |
| Módosítás dátuma | 2017. november 19. |
Út menti feszület – Kürt [Strekov]
![Út menti feszület – Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-29003-thumbnail.jpg "Kereszt - Kürt [Strekov]")
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: település szélén
Datálás: 1918 előtt
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: település szélén
Datálás: 1918 előtt
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: öntöttvas / egyéb anyag
Hely: település szélén
Datálás: 1918 előtt
Részletek
| Fő téma | kereszt / feszület |
|---|---|
| Hely | település szélén |
| Helyi megnevezés | Alvígi kërëszt, alsó kërëszt |
| Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
| Egyéb anyag | homokkő, süttői márvány |
| Állapot | jó |
| Datálás | 1918 előtt |
| Pontos datálás | 1917 |
| Szimbólum | INRI |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | Isten dicsőségére állíttatta Téglás Lőrinczné Téglás Balázs és János 1917 |
| Leírás | Az alsó faluvégen, az Alvégen áll a kereszt. Homokkőből készült, süttői mészkő táblával, fém korpusszal, vaskerítéssel körülvéve. |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 35, Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 55-56 |
| Az adatfelvétel ideje | 1993 |
| Rövid URL | |
| ID | 29002 |
| Módosítás dátuma | 2017. november 19. |
Út menti feszület – Kürt [Strekov]
![Út menti feszület – Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-29000-thumbnail.jpg "Kereszt - Kürt [Strekov]")
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / egyéb anyag
Hely: település szélén / egyéb hely
Datálás: 19. század
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / egyéb anyag
Hely: település szélén / egyéb hely
Datálás: 19. század
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / egyéb anyag
Hely: település szélén / egyéb hely
Datálás: 19. század
Részletek
| Fő téma | kereszt / feszület |
|---|---|
| Hely | település szélén / egyéb hely |
| Helyi megnevezés | Fehír kërëszt, fűri úti kërëszt, fölső kërëszt |
| Egyéb hely | Az egykori falu szélén |
| Anyag | kő / egyéb anyag |
| Egyéb anyag | homokkő |
| Állapot | jó |
| Datálás | 19. század |
| Pontos datálás | 1848 |
| Szimbólum | INRI |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Leírás | Az egykori fűri faluvégen áll a fehérre festett homokkő feszület. A közelben lakó asszonyok tartják rendben (régebben meszelték, az utóbbi években fehér olajfestékkel festik át rendszeresen). Vaskerítéssel van körülvéve. . |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kereszt a Majer István falurajzához mellékelt térképen is szerepel, mint “kőfeszület a fűri út mellett” A leírásból továbbá ,megtudjuk, hogy “Párovszky Ferencz néhai derék bíró hitvese a szabadság 1848-dik évében a fűri út mellett, helységünk végén egy csinos kőfeszületet csináltatott, amelynek fenntartására alapítványt is tett” (Majer 1861, 86) |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 27. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 48-49. p. Majer István: Hogyan tanítják… 1860, 86. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1993 |
| Rövid URL | |
| ID | 28999 |
| Módosítás dátuma | 2017. november 19. |
Út menti feszület – Kürt [Strekov]
![Út menti feszület – Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-31497-thumbnail.jpg "Út menti feszület, 1798 ()")
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / egyéb anyag
Hely: templom mellett
Datálás: 18. század
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / egyéb anyag
Hely: templom mellett
Datálás: 18. század
Fő téma: kereszt / feszület
Anyag: kő / egyéb anyag
Hely: templom mellett
Datálás: 18. század
Részletek
| Fő téma | kereszt / feszület |
|---|---|
| Melléktéma | útmenti kereszt |
| Hely | templom mellett |
| Anyag | kő / egyéb anyag |
| Egyéb anyag | homokkő |
| Állapot | jó |
| Datálás | 18. század |
| Pontos datálás | 1798 |
| Szimbólum | INRI |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | Anno 1798 |
| Leírás | A templom mögött áll, ízléstelenül befestve. |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Majer István szerint Orlik István emeltette 1798-ban (Majer 1861, 81). |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 28. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: LIlium Aurum 1995, 49-50. p. Majer István: Hogyan tanítják… 1860, 81. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1994; 1999; 2015 |
| Rövid URL | |
| ID | 28993 |
| Módosítás dátuma | 2017. november 19. |
10 találat